Amit az �szt�n�k sugallnak

Noha a kutya a legintelligensebb �llatok egyike, nem szabad elfelejten�nk, hogy, viselked�s�t el�deit�l, a farkasokt�l �r�k�lt �si �szt�n�k ir�ny�tj�k. A kuty�k is szab�lyok szerint �lnek. Rangsort alak�tanak ki egym�s k�z�tt, melynek �l�re a legr�termettebb ker�l.A falkavez�r uralm�t rendszerint a t�bbiek elismerik, melyet jelz�seikkel (farkcs�v�l�s,ny�sz�t�s,v�dtelen hasuk felvillant�sa) ki is mutatnak. Mivel a kutya �si �szt�nei m�g ma is m�k�dnek, minket �s csal�dunkat tekinti falkat�rsainak, �gy igyekszik megtal�lni hely�t a rangl�tra megfelel� fok�n. Kedvenc�nkben ekkor nem �rt tud�s�tani falkavez�rszerep�nket, amit bar�ts�gos �s k�vetkezetes nevel�ssel �rhet�nk el.

Besz�des illat�zenetek

A kutya sz�mtalan jelz�st haszn�l sz�nd�kai kifejez�s�re, melynek egyike a szagnyomok szerinti kommunik�ci�. Az a kan kutya, amelyik egy eg�sz kertet tudhat mag��nak, ter�let�nek hat�rait illatnyomokkal, azaz vizelet�vel, sz�klet�vel, illetve tappancsa mirigy�nek v�lad�k�val b�lyegzi meg. Territ�rium�t nagyon elsz�ntan v�delmezheti, ami a h�z�rz� kuty�k egyik alaptulajdons�ga.K�zter�leten, a v�ros utc�in s�t�lva az �zenetek �tjelz�k�nt m�k�dnek,melyet  a megszokott �tvonalak fix pontjait jelk�pezi. Ennek k�sz�nhet�, hogy kuty�nk mindig ugyanazt a f�t vagy oszlopot jel�li meg. Az ut�na �rkez� kuty�k szimatol�sukkal elemzik a jeleket, �gy fontos inform�ci�t gy�jthetnek az el�tt�k ott j�rt eb nem�r�l, kor�r�l �s eg�zs�gi �llapot�r�l.A szuka kutya f�k�nt akkor �zen, ha csal�dalap�t�si sz�nd�kait akarja kih�rdetni.

Hangulatjelz� testbesz�d

A kutya testbesz�ddel is igyekszik meg�rtetni mag�t,amelynek a f�lek, a pofa, a sz�j, t�rzs �s a farok elengedhetetlen kell�kei. Arckifejez�sb�l hangulat�ra is k�vetkeztethet�nk. A felfel� tartott f�l �s farok a magabiztoss�g �s �bers�g jelei, de izgatotts�g�ra is utalhat. Ha azonban a figyel�tart�sban l�v� f�l vicsor�t�ssal, sz�rborzol�ssal �s sz�ros tekintettel p�rosul, t�mad�si sz�nd�kot fejez ki, de l�tezik olyan eb is, amelyik minden figyelmeztet� jel n�lk�l t�mad. A lelap�tott f�l �s a has al� h�zott farok f�lelemre vagy ijeds�gre utalhat. Ha szorult helyzetbe ker�l, viselked�se megv�ltozik: vagy t�madni k�sz�l vagy pedig teljesen megadja mag�t; a h�t�ra fekszik �s v�dtelen has�t mutatja. J�t�kos kedv�d vakkant�sokkal , farkcs�v�l�ssal �s ugr�l�ssal jelzi. Udvarl�s sor�n nem maradhat el a testbesz�d, ilyenkor az udvarl� ugr�l�ssal kelti fel sz�ve h�lgy�nek figyelm�t. �s ha sikerrel j�rt j�t�kos pofozkod�sba kezdenek.